Zsugorodott az európai középosztály

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az egyenlőtlenségek utóbbi években tapasztalt növekedése azt eredményezte, hogy zsugorodott a középosztály Európában - ez derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Bizottság közös tanulmányából, amelyet hétfőn mutattak be Brüsszelben a szerzők.

A közepes jövedelemmel rendelkezőket súlyosan érintette a gazdasági és pénzügyi válság, valamint a foglalkoztatási viszonyok átalakulása. Az Európai Unió szinte minden tagállamában szűkült a középosztály, és csökkent az összjövedelemben való részesedésük is. "A középosztály meggyengülése a globális kereslet csökkenéséhez vezet, fékezi a gazdaság növekedését hosszú távon, valamint alááshatja a politikai és társadalmi stabilitást" - mondta Daniel Vaughan-Whitehead, a jelentés társszerzője és szerkesztője. 

A 15 ország, köztük Magyarország, neves szakértőinek esettanulmányaival és közreműködésével készült tanulmányban alapvetően azokat a társadalmi csoportokat sorolják a középosztályba, amelyek tagjai a medián jövedelem 60 és 200 százaléka közé eső összeget keresnek.  

A legtöbb európai országban gyorsan növekedett a középosztály az 1980-90-es években, ami főleg annak köszönhető, hogy úgy a férfiak, mint a nők körében emelkedett a foglalkoztatottság, elterjedtté vált a kétkeresős családi modell. Másfelől viszont a hosszú távú tendenciákat, mint például a foglalkoztatás struktúrájának változásait és az atipikus foglalkoztatási formák növekedését, súlyosbították a 2008-ban kirobbant válsághoz köthető egyéb faktorok, köztük a munkanélküliség emelkedése, a reálbérek csökkenése, a társadalmi párbeszéd intézményeinek átalakulása. Mindez együtt kiélezte az európai középosztály erózióját az utóbbi tíz év során.

Munkajogi Klub Online Extra

munkajogi klub

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

"Ez a tendencia nyugtalanító, főleg azért, mert a jelek szerint különösen erősen sújtja a fiatalokat" - mutatott rá Daniel Vaughan-Whitehead. Hozzátette: a nagyon magas munkanélküliségi ráta csökkentheti a fiatalok esélyeit arra, hogy a középosztály részévé váljanak, valamint szakadékot teremt a generációk között.

Egyes szakmák, amelyek gyakorlását hagyományosan a középosztálybeliekhez kötik, mint például a tanárok vagy a közalkalmazottak, már nem tartoznak rendszerszinten a közepes jövedelmű kategóriába. A közalkalmazotti szektorban többé már nem tartozik a normák közé a foglalkoztatás biztonsága, amit jól bizonyít a határozott idejű munkaszerződések számának gyors növekedése szerte egész Európában. A nőket különösen hátrányosan érinti ez a folyamat: már nem a közszféra a legnagyobb munkaadójuk, és a közszolgáltatások, például az óvodák, mennyiségének és minőségének csökkentése ugyancsak hátrányosan befolyásolja a munkaerőpiaci részvételüket.

A válság ellenére egyes országokban sikerült fenntartani egy stabil középosztályt. Ez történt Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban, amely országokban szakmai viszonyok szilárd alapokon nyugszanak. A társadalmi párbeszéd meggyengülése viszont az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett olyan országokban, mint például Görögország, Spanyolország vagy Írország. Azokban az országokban pedig, ahol a kollektív tárgyalások korlátozottak, mint például Magyarországon vagy a balti államokban, a középosztály növekedése közvetlenül a gazdasági helyzet alakulásától függ.

"A politikai vezetőknek olyan intézkedéseket kell tenniük az egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében, amelyek speciálisan a középosztályt célozzák. Ezeknek a kezdeményezéseknek nemcsak a munka világára kell kiterjedniük, hanem figyelembe kell venni olyan kapcsolt területeket, mint például az adózás, az oktatás és a társadalombiztosítás" - állapította meg Heinz Koller, az ILO európai és közép-ázsiai régiójáért felelős igazgatója.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

A munkajog.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • máv dolgozó vasutas

    A szakszervezetek visszautasították a MÁV-Start jegyvizsgálókat érintő foglalkoztatási és bérreform ajánlatát, amely - a jelenleg túlórával elérhetőnél is - jóval magasabb jövedelmet, és ezzel együtt kiszámíthatóbb, egyenletesebb vezénylést biztosít a jegyvizsgálói munkakörökben - közölte a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. pénteken. 

  • Franciaország

    A munkajogi törvénytervezetet ellenző francia szakszervezetek a több mint két hónapja tartó tiltakozás kiszélesítésére szólítottak fel pénteken, közben a Japánban tartózkodó Francois Hollande államfő jelezte, hogy továbbra is kitart a szerinte "jó reform" mellett.

  • online

    A heves tiltakozásokat kiváltó francia munkajogi reform kimondja azt is, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél megtiltják a dolgozóknak a munkaidő után és a hétvégi céges témájú levelezést - írja a 444.hu.  

  • férfi

    Tanulmányunkban rövid összefoglalóját adjuk az intelligenciakutatások történetének, mely során ismertetjük az első intelligenciakutatók főbb eredményeit. Ezt követően felvázoljuk, miként lett a szociális és érzelmiintelligencia-kutatás egy önálló kutatási terület. Bemutatjuk, hogy az érzelmi intelligencia hogyan jelent meg a HR szakirodalomban és a vezetéstudományban. Ezek mellett röviden összefoglaljuk, hogy vezetői kompetenciák milyen csoportokba sorolhatóak és milyen módon kapcsolódnak az érzelmi intelligenciához. Ezt követően röviden ismertetünk néhány kutatást, amelyek az érzelmi intelligenciát tanulmányozták külföldi és hazai közszolgálati intézményeknél, majd egy lehetséges magyarázatot adunk arra vonatkozóan, hogy mi lehet az oka annak, hogy a közszférában a versenyszférával ellentétben alig születtek az érzelmi intelligencia és a vezetői kompetenciák kapcsolatát vizsgáló kutatások. Tanulmányunk legvégén felvázolunk pár alternatív kutatási területet, amelyeket véleményünk szerint a jövőben érdemes lenne megvizsgálni.

  • kutatás

    A nem megfelelő munkavégzés felmentési okra alapított felmentés tekintetében is vizsgálni szükséges, hogy fennáll-e a különösen indokolt eset, amennyiben a közalkalmazott felmentési korlátozás alatt áll – a Kúria eseti döntése.