Változtak a rokkantsági járadék szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A rokkantsági járadék szabályai 2016. január 1-től több ponton is módosultak. Cikkünkből kiderül, mi változott, s mi maradt változatlan.

 

A jelentős mértékű egészségromlás miatt igénybe vehető pénzbeli ellátások az egészségromlás mértéke függvényében különbözőek lehetnek. A szóba jöhető ellátások közül közismert a megváltozott munkaképességű személyek részére nyújtható rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás, az üzemi baleseti eredetű középsúlyos egészségkárosodás miatt igénybe vehető baleseti járadék.

Ezen a területen találkozunk azonban egy olyan speciális helyzettel is, amikor igen nagymértékű az egészségromlás, és az olyan korai életkorban keletkezett, hogy a társadalombiztosítási ellátásokhoz szükséges minimális mértékű biztosítási, szolgálati idő sem kerülhetett megszerzésre.

Erre a problémára nyújt megoldást a rokkantsági járadék, amelynek szabályai 2016. január 1-től több ponton is módosultak.

A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.

A helyzetre a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. Rendelet szabályainak ismerete adhat tanácsot.

Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

2016-os változás

2016. előtt a jogszabályban az egészségi állapottal kapcsolatos meghatározás a következőképpen szerepelt: rokkantsági járadékra az jogosult, aki huszonötödik életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 %-os, vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett.

E rendelkezés helyébe lépett az új szabály, legalább 70 %-os mértékű egészségkárosodást, mint jogosultsági feltételt meghatározva.

Ezzel összhangba került a rokkantsági járadékra alapot adó egészségi állapot meghatározása más, szintén a legsúlyosabb, 70 %-os egészségromláshoz kötődő ellátások jogosultsági feltételeivel.

További változás az ellátással kapcsolatban az ún. együttfolyósítási tilalom kibővülése, azaz olyan más ellátások meghatározása, melyek folyósítása egyidejűleg kizárja a rokkantsági járadék folyósítását.

2016. előtt a nyugellátás, baleseti nyugellátás megállapítása esetén volt kizárt a rokkantsági járadék egyidejű megállapítása.

2016-tól ez a kör bővült a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyekkel, akik szintén nem kaphatnak rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mellett egyidejűleg rokkantsági járadékot is.

A módosítással hozzáigazításra került a kettős ellátás tilalma az időközben történt változásokhoz. Így most a korábban a nyugellátási fogalomba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, mint kizáró ellátás helyébe lépett a megváltozott munkaképességű személyek már nem nyugdíjnak minősülő ellátó csomagja.

A munkaügyi compliance audit

Compliance

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

Ez a szabály azonban természetesen csak a jövőre nézve képezhet kizáró okot, ahogy azt a 83/1987. (XII.27.) MT rendelet új 6. § (2) bekezdése tartalmazza is.

Új rendelkezés lépett annak az előírásnak helyébe is, amely 2016. előtt a térítés nélküli intézményben elhelyezett rokkantsági járadékos személy részére kizárta az ellátás megállapítását, illetve folyósítását. Ma már ez az elhelyezés nem akadálya a járadéknak.

Változott végül a rokkantsági járadék összege is, a korábbi 33.930 Ft helyébe 2016-tól 34.475 Ft lépett.

Nem változott

Nem változott az az előírás, mely szerint a rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.

Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.

A rokkantsági járadék megállapításának továbbra sem előfeltétele szolgálati idő megléte.

Ezzel a rendelkezéssel válik lehetővé ellátás megállapítása azon fiatalok számára, akik egészségi állapotuk miatt az esetek túlnyomó részében nem tudnak munkát vállalni, és így szolgálati időt szerezni.

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője terjesztheti elő a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.

Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot igénylő személyt nagykorúsága elérésekor egészségi állapota (szellemi képességei) miatt gondnokság alá kell helyezni, előbb a gondokság alá helyezési eljárást kell lefolytatni, hogy gondnoka nyújthassa be, mint törvényes képviselő a járadék iránti igényt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

A munkajog.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • mező, pihenés, laptop

    A Munka Törvénykönyve (Mt.) hatályos rendelkezései értelmében a munkaidő-beosztást úgy kell elkészíteni, hogy a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között a legalább 11 óra egybefüggő pihenőidő biztosítva legyen, így biztosítva az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit.

  • teherfuvar, teherautó

    Osztott munkaidő esetén is járhat-e a munkavállalónak a napidíj átalány?

  • iskola

    Kizárólag jogszabály-értelmezési bizonytalanságon, tévedésen alapuló különbségtétel az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítására nem ad alapot – a Kúria eseti döntése.

  • Tállai Varga

    A NAV-tól még legalább 600 embert leépítenének, átgondolt járulékcsökkentés jöhet - derült ki egy fővárosi konferencián.

     

  • probléma

    2014. január 1-jén léptek hatályba a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó rendelkezések. A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pktv.) 13–16. §-ai szabályozzák, hogy milyen feltételekkel működtethető a munkahelyen a visszaélések bejelentésére szolgáló rendszer.