Szabadság kiadása: nem megy a jogkövetés

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkáltatók közel 85 százalékánál tártak fel a munkavállalók felét érintő munkaügyi jogsértést - derül ki a munkaügyi hatóság összefoglaló jelentéséből, amely a szabadságra vonatkozó szabályok célellenőrzéséről szól.

A célellenőrzés 1 159 vállalkozás - 13 156 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók közel 85 %-ánál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 50%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

A feltárt jogsértések súlya és/vagy ismételt megvalósulása 51 esetben munkaügyi bírság kiszabását indokolta. A kis-és középvállalkozások által – első esetben - elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként alkalmazott figyelmeztetések száma 143.

A munkaügyi compliance audit

Compliance

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

14

Forrás:NGM

 

298 foglalkoztatót érintően szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 465 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot kiadmányozott a munkaügyi hatóság.

Az ellenőrzések több mint 5%-a során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a kormányhivatalok szervezeti egységeinek – többek között élelmiszerlánc-biztonsági, fogyasztóvédelmi, valamint közlekedési  hatósági feladatokat ellátó főosztályok – együttműködésével zajlott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a katasztrófavédelem területi szervei is együttműködtek a munkaügyi hatóságokkal.

A legtöbb vizsgálat hagyományosan a rendőrség, valamint a munkavédelmi felügyelők közreműködésével történt.

Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően a nyilvántartási kötelezettség (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) megszegése miatt intézkedett leggyakrabban a munkaügyi hatóság. A kereskedelemi ágazatban tevékenykedő munkáltatókkal szemben kellett legtöbbször intézkednie a hatóságnak (részben a célellenőrzés során az ágazatban lefolytatott magas ellenőrzések számának köszönhetően). A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatt az intézkedések közel fele (43%) ebből az ágazatból került ki. A vendéglátás, valamint az építőipar területén is jellemzőek ezek a szabálytalanságok, az intézkedések 16-18%- a esett ezekre szektorokra. A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 21%-át érintette  a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése.

11

Forrás:NGM

Kiemelkedő volt a célellenőrzés tárgyát képező szabadsággal kapcsolatos jogsértések száma is. Az intézkedések 19%-a ezen szabálytalanság miatt történt, mely a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 51%-át érintette. Ennek oka, hogy nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók – főleg a gépipar és feldolgozóipar területén – nem a jogszabálynak megfelelően adták ki a szabadságot. Egy járműalkatrész gyártásával foglalkozó munkáltató 1001 munkavállalónak nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően adta ki tárgyévben a 2014. évi szabadságot. A célellenőrzés tárgyát képező jogsértések miatt a kereskedelemi ágazatban került sor a legtöbb intézkedésre, ám az előbb említett eset, valamint a kevesebb létszámmal működő boltok miatt a gépiparban érte a legtöbb munkavállalót szabadsággal kapcsolatos jogsértés.

 

Az előbbieken túl a munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megsértése, napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) figyelmen kívül hagyása az intézkedések 19%-át vonta maga után, melyek a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 12%-át  érintették.

A kereskedelemre és a vendéglátásra jellemzőbb az említett szabálytalanság, az  összes ilyen jogsértés 73%-a esett ezekre az ágazatokra.

A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt – részben az ellenőrzéssorozat során az építőiparban érvényesülő szezonális hatásokkal összefüggésben – alacsonyabb számban kellett intézkednie a munkaügyi hatóságnak (16%). Feketefoglalkoztatást a jogsértéssel érintett munkavállalók 6%-ánál tárták fel az ellenőrzések. A legrosszabb kép az építőiparban mutatkozott, amelyen kívül a kereskedelem és vendéglátás területét érintette leginkább ez a szabálytalanság, igaz a célellenőrzés során a vizsgálatok száma is magasabb volt az utóbbi ágazatokban.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések az országos átlaghoz képest a célellenőrzés során ezúttal kisebb számban fordultak elő. A pótlékok kifizetésének elmulasztása elsődlegesen a feldolgozóipari dolgozókat érintette hátrányosan.

A jogsértések a jogszabályi ismeretek hiányával, egyszerű mulasztással, illetve az ellenőrzés elmaradására, annak csekély valószínűségére alapozó munkáltatói kockázatvállalással hozhatók összefüggésbe. A célellenőrzés során többször került sor nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók ellenőrzésére, melyek munkaszervezési nehézségekre hivatkoztak a jogsértések elkövetésének okaként.

Néhány esettől eltekintve az ellenőrzések során a munkáltatók alapvetően együttműködő magatartást tanúsítottak a munkaügyi hatósággal.

A munkaügyi hatóság a célellenőrzést 2015. október 19. és 2015. november 13. között folytatta le.

Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket.  

A munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

A munkajog.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • máv dolgozó vasutas

    A szakszervezetek visszautasították a MÁV-Start jegyvizsgálókat érintő foglalkoztatási és bérreform ajánlatát, amely - a jelenleg túlórával elérhetőnél is - jóval magasabb jövedelmet, és ezzel együtt kiszámíthatóbb, egyenletesebb vezénylést biztosít a jegyvizsgálói munkakörökben - közölte a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. pénteken. 

  • Franciaország

    A munkajogi törvénytervezetet ellenző francia szakszervezetek a több mint két hónapja tartó tiltakozás kiszélesítésére szólítottak fel pénteken, közben a Japánban tartózkodó Francois Hollande államfő jelezte, hogy továbbra is kitart a szerinte "jó reform" mellett.

  • online

    A heves tiltakozásokat kiváltó francia munkajogi reform kimondja azt is, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél megtiltják a dolgozóknak a munkaidő után és a hétvégi céges témájú levelezést - írja a 444.hu.  

  • férfi

    Tanulmányunkban rövid összefoglalóját adjuk az intelligenciakutatások történetének, mely során ismertetjük az első intelligenciakutatók főbb eredményeit. Ezt követően felvázoljuk, miként lett a szociális és érzelmiintelligencia-kutatás egy önálló kutatási terület. Bemutatjuk, hogy az érzelmi intelligencia hogyan jelent meg a HR szakirodalomban és a vezetéstudományban. Ezek mellett röviden összefoglaljuk, hogy vezetői kompetenciák milyen csoportokba sorolhatóak és milyen módon kapcsolódnak az érzelmi intelligenciához. Ezt követően röviden ismertetünk néhány kutatást, amelyek az érzelmi intelligenciát tanulmányozták külföldi és hazai közszolgálati intézményeknél, majd egy lehetséges magyarázatot adunk arra vonatkozóan, hogy mi lehet az oka annak, hogy a közszférában a versenyszférával ellentétben alig születtek az érzelmi intelligencia és a vezetői kompetenciák kapcsolatát vizsgáló kutatások. Tanulmányunk legvégén felvázolunk pár alternatív kutatási területet, amelyeket véleményünk szerint a jövőben érdemes lenne megvizsgálni.

  • kutatás

    A nem megfelelő munkavégzés felmentési okra alapított felmentés tekintetében is vizsgálni szükséges, hogy fennáll-e a különösen indokolt eset, amennyiben a közalkalmazott felmentési korlátozás alatt áll – a Kúria eseti döntése.