A munkabér kifizetésének szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkabér kifizetésére a Munka Törvénykönyve jogi garanciákat tartalmaz, melyek a nemzetközi munkaügyi egyezmények valamint az EU-irányelvek átvételével, érvényesítésével kerültek be a hazai jogba. A munkabér védelmével kapcsolatban a Munka Törvénykönyve rendelkezik a munkabér megállapításáról és kifizetéséről. A Munka Törvénykönyve számos szabályozást tartalmaz arra, hogy a munkabért mikor, milyen formában, milyen rendszerességgel kell kifizetni, valamint arról is rendelkezik, hogy az elszámolás és az ehhez köthető munkavállalói tájékoztatás hogyan történjen. A munkabér védelmét biztosítják a jogalap nélküli (téves) kifizetés esetére előírt visszakövetelési szabályok is. A cikk a bérfizetésre vonatkozó előírásokat tekinti át, melyek minden munkavállaló számára fontosak lehetnek, annál is inkább, mert az új Munka Törvénykönyve 2012. július 1-jétől több ponton is új szabályokat tartalmaz.

A bérfizetés pénzneme

A munkabért a magyar törvényes pénznemben, forintban kell megállapítani és kifizetni. Ez alól kivétel, hogy 2012. július 1-jétől külföldi munkavégzés esetén a munkabér a felek megállapodása szerinti devizában is kifizethető. Tehát, ha a munkavállaló tartós külszolgálatot teljesít, a munkabére a munkavégzés helye szerinti vagy más meghatározott pénznemben is fizethető.

A munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a munkáltató készpénz kifizetés helyett a munkavállaló bankszámlájára utalja a munkabért. 2012. július 1-jétől megszűnt a természetbeni munkabér megállapításának lehetősége. Korábban lehetőség volt a pénzben meghatározott munkabér 20 %-át meg nem haladó mértékű természetbeni munkabér megállapítására olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá, kivéve a szeszes italt vagy más, az egészségre káros élvezeti cikket.

A bér elszámolásának időpontja

A munkavállaló részére járó munkabért - fő szabályként - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A törvény megengedi, hogy a felek megállapodása, vagy kollektív szerződés rendelkezése ettől eltérjen, és más elszámolási időszakban állapodjanak meg.

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

Munkajogi Klub Online Extra

munkajogi klub

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

A bér kifizetése és a bér elszámolása egymástól elkülönül. Az elszámolás során a munkáltató megállapítja azt, hogy az adott időszakban a munkavállaló mennyi munkabérre jogosult, és a munkabért milyen levonások terhelik. Az elszámolásról a munkavállalót tájékoztatni kell, elszámolást kell adni neki. A tájékoztatás határideje a tárgyhónapot követő 10. nap, de a felek munkaszerződésben, vagy kollektív szerződésben ettől eltérhetnek.

A Munka Törvénykönyve új szabályt vezetett be bérek elszámolására vonatkozóan. Ugyanis a gyakorlatban előfordul, hogy a munkabér elszámolása az elszámolási időszak vége előtt megtörténik, így az elszámolás és a kifizetés között bekövetkezhetnek olyan események, amelyek módosíthatják a munkabér elszámolását. Ilyen esemény lehet pl. keresőképtelenség bekövetkezte, vagy megszűnte, rendkívüli munka teljesítése. Ezért a munkavállalót a tárgyhónapot követő 20. napig tájékoztatni kell, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok az elszámolás módosítását teszi szükségessé. A megfelelő tartalmú elszámolás a munkáltató érdekét is szolgálja, mert ezzel tudja bizonyítani, hogy fizetési kötelezettségének eleget tett, minden járandóságot helyesen kifizetett a munkavállaló részére. Az írásbeli elszámolás téves kifizetésnél a visszakövetelés jogosságát is megalapozhatja. 

A tájékoztatással egyidejűleg ki kell fizetni a munkabér-különbözetet, ha a munkavállaló a módosított elszámolás alapján a részére járó munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült. A munkáltató, ha a módosított elszámolás alapján a munkavállaló részére az őt megillető munkabérnél magasabb összegű munkabért fizetett ki, a többletet az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint vonhatja le.

Speciális szabályok vonatkoznak az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén. A munkavállaló havi munkabérét az általános teljes napi munkaidő esetén havi 174 óra alapulvételével, illetve általánostól eltérő teljes napi, vagy részmunkaidő esetén ennek időarányos mértékével kell elszámolni és kifizetni.

A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. A munkaidőkeret lejártát követő húsz napon belül, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni. Ugyanakkor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

A bér kifizetésének ideje

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni.

A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Időkorlátot nem határoz meg erre vonatkozóan a törvény. Azonban előírja, hogy az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – fizetni kell.

A munkabérelőleg tulajdonképpen az esedékességet megelőzően kifizetett munkabér. A Munka Törvénykönyve a munkabérelőleg intézményét külön nem nevesíti, csupán egyetlen rendelkezést tartalmaz, mégpedig azt, hogy a munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését jogosult a munkabérből levonni. Munkabérelőleg fizetésére leginkább a munkavállaló kérelme alapján szokott sor kerülni. A munkavállaló erre irányuló kérelmét érdemes dokumentálni, vagyis írásba foglalni annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy előlegről és nem jogalap nélkül felvett munkabérről van szó. Mások ugyanis a munkabérelőleg és a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére irányadó szabályok.

A kérelemre kifizetett munkabérelőleg összegét mindig bruttó módon kell meghatározni és azt a hóközi kifizetés szabályai szerint számfejtve, vagyis a személyi jövedelemadó előleg és a járulékok levonását követően kell a munkavállaló részére megfizetni.

A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését jogosult a munkabérből levonni. A munkáltató a levonási jogát - a munkáltatóval kötött eltérő megállapodás hiányában - az előlegnyújtást követően esedékessé vált első bérkifizetéskor jogosult érvényesíteni. A munkavállaló bérjegyzékét a bérfizetés esedékessé válásakor a munkáltatónak el kell készítenie és a munkavállaló részére át kell adnia azzal, hogy a bérjegyzéken a munkavállalót megillető bérből munkabérelőleg levonása címén levont összeget fel kell tüntetni, és a ténylegesen kifizetésre kerülő munkabér összegét ennek megfelelően kell megállapítani.

A bér kifizetésének módja

A munkabér kifizetésére vonatkozó új szabályok szerint két lehetőség van, az egyik a készpénzes kifizetés a másik pedig egy olyan pénzforgalmi számlára történő utalás, melyet a munkavállaló határozott meg. A készpénzzel vagy fizetési számlára való utalással történő teljesítés alternatívát jelent, az új szabályozás szerint az átutalással való teljesítéshez nem szükséges kollektív szerződés előírása. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló a munkáltató számára fizetési számlát jelöl meg a munkabérfizetés teljesítéséhez, úgy átutalással lehet teljesíteni, amennyiben erre nem kerül sor, úgy készpénzben kell a munkabért kifizetni.

Készpénzben történő kifizetés esetén a munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén, munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. Készpénzes kifizetés esetén, ha a munkabér kifizetésének napja a heti pihenőnapra vagy esetlegesen munkaszüneti napra esik, akkor a munkabért azt legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni. Készpénzben történő kifizetéskor a szabadság kezdete előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó bért. Ha a munkavállaló készpénzben kapja a fizetését, de a bérfizetési napon jogos okból nincsen a munkahelyen, abban az esetben a munkabér kifizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni a dolgozónak, vagy lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a fizetést a dolgozó tartózkodási helyére küldi a költségek viselése mellett.

Utalással történő fizetés esetén az utalást olyan időpontban kell indítani, hogy a munkavállaló a munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Figyelembe kell venni az utaláshoz szükséges átfutási időket, ami szükségessé teheti a fizetés napja előtt indított utalást is. A kifizetési határidő irányadó utalással történő bérfizetés esetén akkor is, ha a munkavállaló a bérfizetés napján jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén. A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére költséget nem okozhat. Azonban a számlavezetés díja és a készpénzfelvétel költsége nem a munkáltatót terheli, így a munkabér kifizetésének költségmentessége nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak meg kellene fizetnie a bankszámlanyitás, illetve a bér bankszámláról történő felvételének költségeit. A költségmentesség azt jelenti, hogy a munkáltató az utalás költségeit nem háríthatja át a munkavállalóra.Munkajogi Klub Online Extra

A költségek megtérítése körében a fizetési számla megnyitásának és fenntartásának költségeit a munkáltató csak akkor lehet köteles megtéríteni, ha kifejezetten a munkabér átutalással történő kifizetése céljából, a munkáltató érdekében hozta létre a fizetési számlát a munkavállaló. Ilyen eset lehet, ha kollektív szerződés alapján kötelezi a munkáltató a munkavállalót bankszámlaszám megadására a fizetés utalása céljából. Ahol kollektív szerződés így rendelkezik, ott nem beszélhetünk "egyéni döntésről", és ekkor felmerülhet a pénzfelvétellel járó költségek megtérítési kötelezettsége.

Késedelmes munkabér fizetés

Ha a munkáltató a munkabért késedelmesen fizeti ki, a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

Eljárás tévesen kifizetett bér esetén

Előfordul, hogy a munkáltató jogalap nélkül, tévesen fizetett ki munkabért a munkavállalónak. Ilyen eset például, ha a bérszámfejtő programba tévesen bevitt adatok miatt a munkavállalónak több munkabér került kifizetésre, mint ami megilletné.

Mivel a munkabér a munkavállaló megélhetését szolgálja, a bértartozás megfizettetésére szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a nem munkabér jellegű tartozásokra.

A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén annak visszakövetelésére eltérő elévülési szabályok érvényesülnek, attól függően, hogy a kifizetés alaptalanságát a munkavállaló felismerhette volna, illetve saját maga idézte elő vagy sem.

Általános szabályként a munkáltató 60 napon belül, írásbeli felszólítással követelheti vissza a túlfizetett munkabért. Ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül nem intézkedik a visszakövetelés felől vagy nem is vette észre a téves kifizetést, akkor a határidő jogvesztő jellege miatt a munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alól. A 60 napos határidő jogvesztő, a munkáltató csak a munkavállaló rosszhiszeműsége esetén léphet fel 60 napon túl, de még az elévülési időn belül. A Munka Törvénykönyve alapján a munkaviszonnyal kapcsolatos igény általános elévülési ideje három év.

A jogalap nélkül kifizetett munkabért 60 napon túl – de a három éves elévülési időn belül - csak akkor lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett volna ismernie vagy azt maga idézte elő. A kifizetés alaptalanságának felismerhetőségének elbírálásánál figyelembe kell venni a munkavállaló jövedelmét és a túlfizetett valamint a ténylegesen járó bér közti eltérés nagyságrendjét, azaz volt-e olyan jelentős különbség a korábbi és a jogalap nélkül kifizetett bér között, hogy a munkavállaló azt észrevehette volna. Sor kerülhet téves kifizetésre a munkavállaló közrehatása révén is pl. általa nyújtott hamis adatszolgáltatás alapján (teljesítménybér esetén nem valós teljesítmény lejelentése, ténylegesen le nem dolgozott túlóra vagy jogtalan pótlékok elszámolása stb.).

A munkavállalónak a tévedésről való tudomását vagy a téves kifizetés előidézését a munkáltatónak kell bizonyítania. Ha a munkabérről szóló írásbeli elszámolás kellően részletes volt, joggal lehet arra következtetni, hogy a munkavállaló tudott a tévedésről, mert volt lehetősége a kifizetés pontosságát, helyességét ellenőrizni.  Ugyanakkor, ha a munkáltató a munkabér kifizetésével kapcsolatban részletes írásbeli elszámolást nem adott, a kiszámítás helyessége nem volt ellenőrizhető, a munkavállalótól nem volt elvárható, hogy a több jogcímen járó munkabér (alapbér, pótlékok, teljesítménybér, stb.) hibás elszámolásából adódó túlfizetést felismerje.

Munkaügyi Iratminták

A szolgáltatás több mint 50 munkaügyi iratmintát tartalmaz. Az iratminták a jogszabályi változásoknak megfelelően folyamatosan frissülnek.

Munkaügyi iratminták - Közszolgálat >>

Munkaügyi iratminták - Közalkalmazottak >>

A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett munkabért, továbbá a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét is írásbeli felszólítással érvényesítheti. A fizetési felszólítás ellen a munkavállaló munkaügyi jogvitát indíthat. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés összegét, jogcímét, indokát, valamint fel kell hívni a munkavállaló figyelmét a jogorvoslati lehetőségre.

A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalóhoz intézett olyan - keresettel meg nem támadott - írásbeli felszólítását, amely a munkavállaló részére jogalap nélkül kifizetett munkabérnek vagy a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő más tartozásának a megtérítésére irányul. Ezután a követelés végrehajtható. Azonban a fizetési felszólítás ellen határidőben benyújtott jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya van.

A munkáltató nem köteles élni a fizetési felszólítás lehetőségével, hanem igényét keresettel (fizetési meghagyással) is érvényesítheti. Indokolatlan lenne a munkáltatónak fizetési felszólítást kibocsátani, ha az eset körülményeiből eleve nyilvánvaló, hogy az nem vezet eredményre. A munkáltató tehát fizetési felszólítással vagy munkaügyi jogvita keretében egyaránt élhet a visszakövetelés lehetőségével.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

A munkajog.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • máv dolgozó vasutas

    A szakszervezetek visszautasították a MÁV-Start jegyvizsgálókat érintő foglalkoztatási és bérreform ajánlatát, amely - a jelenleg túlórával elérhetőnél is - jóval magasabb jövedelmet, és ezzel együtt kiszámíthatóbb, egyenletesebb vezénylést biztosít a jegyvizsgálói munkakörökben - közölte a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. pénteken. 

  • Franciaország

    A munkajogi törvénytervezetet ellenző francia szakszervezetek a több mint két hónapja tartó tiltakozás kiszélesítésére szólítottak fel pénteken, közben a Japánban tartózkodó Francois Hollande államfő jelezte, hogy továbbra is kitart a szerinte "jó reform" mellett.

  • online

    A heves tiltakozásokat kiváltó francia munkajogi reform kimondja azt is, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél megtiltják a dolgozóknak a munkaidő után és a hétvégi céges témájú levelezést - írja a 444.hu.  

  • férfi

    Tanulmányunkban rövid összefoglalóját adjuk az intelligenciakutatások történetének, mely során ismertetjük az első intelligenciakutatók főbb eredményeit. Ezt követően felvázoljuk, miként lett a szociális és érzelmiintelligencia-kutatás egy önálló kutatási terület. Bemutatjuk, hogy az érzelmi intelligencia hogyan jelent meg a HR szakirodalomban és a vezetéstudományban. Ezek mellett röviden összefoglaljuk, hogy vezetői kompetenciák milyen csoportokba sorolhatóak és milyen módon kapcsolódnak az érzelmi intelligenciához. Ezt követően röviden ismertetünk néhány kutatást, amelyek az érzelmi intelligenciát tanulmányozták külföldi és hazai közszolgálati intézményeknél, majd egy lehetséges magyarázatot adunk arra vonatkozóan, hogy mi lehet az oka annak, hogy a közszférában a versenyszférával ellentétben alig születtek az érzelmi intelligencia és a vezetői kompetenciák kapcsolatát vizsgáló kutatások. Tanulmányunk legvégén felvázolunk pár alternatív kutatási területet, amelyeket véleményünk szerint a jövőben érdemes lenne megvizsgálni.

  • kutatás

    A nem megfelelő munkavégzés felmentési okra alapított felmentés tekintetében is vizsgálni szükséges, hogy fennáll-e a különösen indokolt eset, amennyiben a közalkalmazott felmentési korlátozás alatt áll – a Kúria eseti döntése.