Az egészségügyi alkalmatlanság

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Mi a sorsa a munkaviszonynak, ha a munkavállaló a munkakörére egészségügyileg alkalmatlan? A munkaszerződés módosítása vagy a munkaviszony megszüntetése-e a megoldás? Egyáltalán kell-e tenni valamit?

Ha a munkavállalót az egészségügyi alkalmassági vizsgálat munkaköre betöltésére alkalmatlannak találta, akkor a munkavállaló e munkakörben tovább nem foglalkoztatható. Jogi szempontból ilyenkor a munkavédelmi törvény alapján mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége teljesítése alól, ám erre az időtartamra munkabér nem illeti meg. Bér hiányában járulékot sem fizet, ezért a biztosítási jogviszonya is szünetel. Így egy olyan jogi patthelyzet alakul ki, amelyben a munkáltató a munkavállalót nem kötelezheti munkavégzésre, a munkavállaló nem is jogosult az eredeti munkakörében teljesíteni, bért nem kap, a biztosítási jogviszonya is szünetel, ám nem írja elő semmi, hogy ilyenkor a munkaviszony megszűnne, vagy kötelező lenne megszüntetni. Így ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg a felek a munkaszerződést nem módosítják, vagy valamely okból véget nem ér a jogviszony, vagy valamelyik fél azt meg nem szünteti.

Vizsgáljuk meg, miért állhat érdekében a feleknek az egészségügyi alkalmatlanság miatt üressé vált munkaviszony fenntartása. A munkáltató oldaláról, az egészségügyi alkalmatlansághoz vezető körülmények lehetnek teljesen a munkaviszony körén kívül esőek is. Például, a munkavállaló egy sportbaleset miatt esik ki hosszabb időre a munkából, és már nem is nyeri vissza korábbi munkaképességét. Miért lenne ilyenkor a munkáltató kötelezettsége olyan új munkakör felajánlása (kreálása?) a munkavállalónak, amelyre alkalmas? Illetve ennek hiányában, miért a munkáltatót terhelje a munkaviszony megszüntetése? Ennek különösen azért van jelentősége, mert a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő felére távolléti díj fizetése mellett fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, és egészségügyi alkalmatlanság esetén jár a végkielégítés is. Azaz igen költséges lehet a munkaviszony megszüntetése.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása - 2. átdolgozott kiadás - dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása - dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban - dr. Hanyu Henrietta

Kérdéses, hogy mennyiben ütközik a joggal való visszaélés tilalmába, ha a fentiek szerint „kiüresedett” munkaviszonyt a munkáltató csak azért tartja fenn, hogy ne kelljen kifizetnie a felmondás esetén irányadó járandóságokat. Ha ez a visszaélésszerű magatartása a munkavállaló különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a munkáltató elmaradt felmondó nyilatkozatát ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Megítélésem szerint azonban erre – rendeltetésellenes joggyakorlás hiányában – nem kerülhet sor, ha a munkavállaló alkalmatlanná válása nem függ össze a munkaviszonnyal. Elképzelhető azonban, ha az egészségügyi alkalmatlanság üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés – azaz a munkáltató érdekkörébe vonható – ok következménye.

A munkavállalónak sem lehet feltétlenül érdeke a munkaviszony egyoldalú megszüntetése. Például, bízhat a saját felgyógyulásában, vagy számíthat arra, hogy előbb utóbb adódik olyan feladat a munkáltatójánál, amelyet el tudna látni. A munkaviszony fennállása egyébként – mint már fent említettem – önmagában semmilyen előnnyel nem jár, legfeljebb az évente ismétlődően járó 15 munkanap betegszabadságot lehet kihasználni.

A helyzet megoldása lehet még, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a munkavállaló munkaszerződését egy másik munkakörre, amelyet el tud látni.A humánpolitikai, szociális szempontok mellett a munkáltatónak ez a rehabilitációs hozzájárulás miatt lehet még érdeke. Ha ugyanis az alkalmatlanná vált munkavállaló egyben megváltozott munkaképességű is, akkor a foglalkoztatása figyelembe vehető a kötelező foglalkoztatási ráta számításánál. A munkaviszony lezárására is talán a legjobb lehetőség a közös megegyezés, amelyben a felek szabadon rendelkezhetnek a munkavállalót megillető juttatások mértékéről és a megszüntetés időbeli hatályáról is.

Az alkalmatlanná minősítést sokszor előzi meg hosszabb tartamú keresőképtelenség. Ez azért lehet fontos, mert 2015. január 1-je óta a keresőképtelenség teljes egészében szabadságra jogosító idő. Akármilyen okból is ér véget az alkalmatlan munkavállaló munkaviszonya, jogosulta természetben igénybe nem vett – például a keresőképtelenség alatt felhalmozódott –szabadság pénzbeli megváltására.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

A munkajog.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • máv dolgozó vasutas

    A szakszervezetek visszautasították a MÁV-Start jegyvizsgálókat érintő foglalkoztatási és bérreform ajánlatát, amely - a jelenleg túlórával elérhetőnél is - jóval magasabb jövedelmet, és ezzel együtt kiszámíthatóbb, egyenletesebb vezénylést biztosít a jegyvizsgálói munkakörökben - közölte a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. pénteken. 

  • Franciaország

    A munkajogi törvénytervezetet ellenző francia szakszervezetek a több mint két hónapja tartó tiltakozás kiszélesítésére szólítottak fel pénteken, közben a Japánban tartózkodó Francois Hollande államfő jelezte, hogy továbbra is kitart a szerinte "jó reform" mellett.

  • online

    A heves tiltakozásokat kiváltó francia munkajogi reform kimondja azt is, hogy az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél megtiltják a dolgozóknak a munkaidő után és a hétvégi céges témájú levelezést - írja a 444.hu.  

  • férfi

    Tanulmányunkban rövid összefoglalóját adjuk az intelligenciakutatások történetének, mely során ismertetjük az első intelligenciakutatók főbb eredményeit. Ezt követően felvázoljuk, miként lett a szociális és érzelmiintelligencia-kutatás egy önálló kutatási terület. Bemutatjuk, hogy az érzelmi intelligencia hogyan jelent meg a HR szakirodalomban és a vezetéstudományban. Ezek mellett röviden összefoglaljuk, hogy vezetői kompetenciák milyen csoportokba sorolhatóak és milyen módon kapcsolódnak az érzelmi intelligenciához. Ezt követően röviden ismertetünk néhány kutatást, amelyek az érzelmi intelligenciát tanulmányozták külföldi és hazai közszolgálati intézményeknél, majd egy lehetséges magyarázatot adunk arra vonatkozóan, hogy mi lehet az oka annak, hogy a közszférában a versenyszférával ellentétben alig születtek az érzelmi intelligencia és a vezetői kompetenciák kapcsolatát vizsgáló kutatások. Tanulmányunk legvégén felvázolunk pár alternatív kutatási területet, amelyeket véleményünk szerint a jövőben érdemes lenne megvizsgálni.

  • kutatás

    A nem megfelelő munkavégzés felmentési okra alapított felmentés tekintetében is vizsgálni szükséges, hogy fennáll-e a különösen indokolt eset, amennyiben a közalkalmazott felmentési korlátozás alatt áll – a Kúria eseti döntése.