Ha a munkáltató nem partner – hova fordulhat a jogaiban sértett szakszervezet?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A szakszervezet érdekképviseleti munkáját számos törvényi jog biztosítja. Ám mi a teendő, ha a munkáltató nem tartja be ezeket a szabályokat? Kikényszeríthetőek-e jogi úton a szakszervezeti jogok?

A szakszervezet és a munkáltató között természetszerűleg folyamatos lehet a nézetkülönbség, a kisebb vagy nagyobb súlyú konfliktus. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a viszonyuk ellensége lenne, hiszen végső soron érdekeik azonosak. Mindkét fél a munkáltató eredményes működésében és a munkavállalók maximális elégedettségében érdekelt. A kívánatos helyzet az, ha e közös célokat szem előtt tartva, a felek partnerként tudnak együtt dolgozni, még ha közben hatalmasakat vitatkoznak is. 

De mit tehet az érdekképviselet, ha a munkáltató nem hogy együttműködni nem kíván, de még a szakszervezet törvényben garantált jogait sem biztosítja? Röviden összefoglalva: hatósági úton lényegében semmit, legfeljebb bírósághoz fordulhat.

2012. január 1-je óta ugyanis a munkaügyi hatóságnak már nincs hatásköre arra, hogy a szakszervezeti jogokkal kapcsolatos jogsértéseket kivizsgálja. Ezt megelőzően a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szerint a szakszervezeti szervezkedésre, a szakszervezeti tisztségviselők (és üzemi tanács tagok, munkavédelmi képviselők) munkajogi védelemére és munkaidő-kedvezményére, végül a szakszervezeti kifogással megtámadott intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a szakszervezet a munkaügyi hatósághoz fordulhatott. A hatóság e jogsértések esetén csak a szakszervezet kérelmére járt el, és munkaügyi bíróságot is kiszabhatott. A bírság mértéke több érintett munkavállaló és több jogsértés esetén a nyolcmillió forintot is elérhette. A ma hatályos szabályok alapján azonban a munkaügyi hatóságnak egyetlen kollektív jogi jogsértés kivizsgálására sincs hatásköre, sem kérelemre, sem hivatalból.

Konferencia ajánló

2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben

Részletek és jelentkezés >>>

Ezzel párhuzamosan, szintén 2012-től kerültek ki a kollektív munkajogi jogsértések a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszeréből. Ezeket a szabályokat nem a Munka Törvénykönyve, nem is a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, hanem az államháztartási szabályok tartalmazzák. Az intézmény lényege az, hogy nem részesülhet állami támogatásban az a munkáltató, akivel szemben a támogatás igénylését megelőző két évben bizonyos munkajogi szabályok megsértése miatt jogerősen bírságot szabtak ki. Maga az intézmény elnevezése kimondottan arra utal, hogy a munkavállalói érdekképviseletekkel fenntartott rendezett kapcsolatok voltak szükségesek a támogatáshoz. 2012-ig valóban volt ilyen jellege ennek a szabálynak. A szakszervezeti szervezkedés akadályozása, a szakszervezeti kifogással támadott munkáltatói intézkedés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása, illetve a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védettségével kapcsolatos szabályok megszegése miatt kiszabott bírság az állami támogatásokból való kizárással járt. Bár a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége ma is feltétele az állami támogatásokból való részesedésnek, a kizárással járó jogsértések között kollektív munkajogi nincs.

Végül, az új szabálysértési törvény hatályba lépésével (2012. április 15.) megszűntek a munkaügyi szabálysértések, köztük az érdekképviseleti jogok gyakorlását garantálók is. A korábbi szabályok szerint ugyanis a foglalkoztatóval szemben százezer forintig terjedő szabálysértési bírság is kiszabható volt, ha a szakszervezet szervezéséhez, a munkajogi védettséghez, munkaidő-kedvezményekhez, vagy a kifogáshoz kapcsolódó szabályokat megsértette. 

Ma tehát a szakszervezet hatósági úton nem kérhet jogorvoslatot, ha valamely törvényi jogát a munkáltató nem tartja be. Az egyetlen kivétel, hogy ha a szervezkedését biztosító jogellenes magatartás diszkriminációt valósít meg. Ez esetben ugyanis az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt felléphetnek a hátrányosan megkülönböztetett munkavállalók. Maga a szakszervezet közvetlenül pedig közérdekű igényérvényesítéssel élhet, ha a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. 

Jogi úton a szakszervezet csak bíróság előtt kényszerítheti ki jogainak tiszteletben tartását. Ez ellen szólhat ugyanakkor az eljárás hosszadalmassága, költségessége, ami egy most kibontakozó, szerveződő szakszervezet esetében komoly akadály lehet. Másfelől, hiába állapítja meg jogerősen a bíróság, hogy a munkáltató megszegte a szakszervezet szervezkedését biztosító jogokat, vagy nem volt hajlandó a törvénynek megfelelően tárgyalásokat folytatni az érdekképviseletekkel, ezek az ítéletek nehezen hajthatóak végre. Nehéz ugyanis meghatározni, miben is kellene marasztalni a munkáltatót (pl. legközelebb udvariasabban és türelmesebben hallgassa végig a szakszervezeti vezetők mondandóját?).

Természetesen nehéz bárkit jogi úton együttműködésre kötelezni, mégis aggályos, hogy a magyar jog hatósági úton nem teszi kikényszeríthetővé a szakszervezeti jogokat. A marasztaló határozatoktól, bírságoktól ugyan aligha lesz enyhébb a légkör az érintett munkahelyen, ám a gyakorlat tisztítása, a csalárd munkáltatók elleni fellépés szempontjából a gyorsan elérhető, elrettentő hatású hatósági szankcióknak lenne létjogosultsága.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

A munkajog.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • munkanélküliség

    Június-augusztusban tovább csökkent a munkanélküliek száma, 77 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,7 százalékponttal, az előző negyedévihez viszonyítva 0,1 százalékponttal 4,9 százalékra csökkent - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • munkás

    Általánossá vált a munkaerőhiány mind iparági szinten, mind területileg, míg régebben csak egyes ágazatokat, vagy a nyugati határszélt sújtotta - mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke kedden az M1 aktuális csatornán.

  • laptop

    Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk olyan hírekkel, amelyek a közszféra kiadásaival, a foglalkoztatottak illetményével, jutalmaival kapcsolatosak. Az alábbiakban a közfeladatot ellátó szervek átláthatóságát biztosító egyik jogi eszköz, a közérdekű adatigénylés munkajogi aspektusait vizsgáljuk a három leggyakrabban „érintett” munkajogi jogviszony – a kormányzati szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, valamint a munkaviszony – tekintetében. Cikkünkben összefoglaljuk a közfeladatot ellátó szervekre mint munkáltatókra háruló adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát.

  • óra

    A munkaügyi hatóság 2016. évi őszi célvizsgálatával foglalkozó cikksorozatunk második részében a szabadsággal, annak kiadásával és nyilvántartásával foglalkozunk. 

  • penz

    A munkaerőhiány átalakította a dolgozók és a főnökök viselkedését - írja a Napi.hu.